2016. május 19., csütörtök
Álom
A szívem kalapálni kezdett, mikor megláttam a színpadon. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen közelről is láthatom az előadását. Rappelni kezdett, én pedig elvesztettem minden érzésemet. Könnyes szemekkel néztem, a vörös haját, ami csak úgy szált minden felé. A gyönyörű szemeit, amelyek sminkben úsztak. Azt az édes arcát, amelyen megcsillantak az izzadság cseppjei, és az ajkait, amelyek hozzá nyomódtak a mikrofonhoz, miközben darálta a szöveget.
Kislányokat megszégyenítően kezdtem el kántálni a nevét, miközben egy kartont tartottam az égbe. Rajta nagy betűkkel szerepelt egy amolyan szerelmi vallomás.
Óriási mosollyal az arcomon álltam az öltöző előtt. Kezeim remegtek, ajkaimat harapdáltam idegességemben. Majd kinyílt az ajtó, és rendezett ruhában, smink nélküli Chanyeol lépett elém. Fel emeltem a fejemet,majd a mellkasára döntöttem azt. Beszívtam a parfümjének, édes, de férfias illatát, és sírni kezdtem.
- Ha tudnád mióta várok erre! - szipogtam, majd hátára csúsztattam a kezem, és megmarkoltam a pulcsiját.
Elnevette magát, és derekamra fogott, majd egy kicsit közelebb húzott magához. Hátrálni kezdett, én pedig bepánikoltam. Nem akartam, hogy lássanak a többiek. Nekem megfelelt volna az, hogy csak Chanyeol, és senki más.
Erre mire beértünk már mindenki nagy mosollyal fogadott. Pezsgőt nyomtak a kezembe, és gratuláltak, én meg csak mosolyogtam. Összekoccantak a poharak, mindenkinek jó kedve volt, én pedig a szerelmemre pillantottam.
- Szeretlek! - emelte felém a poharat, mire szemeim ismét könnyesek lettek. Letettem a poharat a legközelebbi asztalra, majd közelebb léptem hozzá, és nyakába csúsztattam a kezeimet.
Nem hittem el, hogy mindez megtörténik velem. Kicsit lentebb hajolt, és vörös ajkait az enyémre nyomta. Émelyítő csókja miatt, tudtam ez nem a valóság, ám mikor Sehun felkurjantott, majd csatlakozott hozzá Kai és Chen is ismét elmorzsoltam egy könnycseppet, amelyet Chan egy egyszerű mozdulattal csókolt le arcomról.
Baekhyunra pillantottam, aki elmosolyodott, majd leült a kanapéra. Adta még egy csókot Chanyeol kívánatos ajkaira, majd Baek felé vettem az irányt. Odaérve elé, leültem a karfára.
- Ne haragudj rám oké? - kérdeztem, majd kezemet a vállára tettem.
- Ha Chan boldog akkor én is! - mosolyodott el, de tudtam, hogy fáj neki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése