Lépésről-Lépésre [7]

(+18)

     Remegve vártam, hogy ajkaival lentebb csússzon, hogy végre alhasamon végig nyaljon érdes nyelvével, de megállt. Csak hevesen szuszogott a köldökömbe, mire én felkuncogtam. Csikis voltam, nagyon, és ez ellen nem tudtam mit csinálni. Elszakadt tőle, és egy gyors mozdulattal kapta le magáról a felsőjét, míg én befejeztem a nevetést.

      Alig fogtam fel, ő már a nadrágját tette az ágy mellé, majd a lábaim közé mászva fogott a csípőmre, hogy kihúzzon az ágy szélére. Csak mentem utána, nem tudtam mit akar, zakatoló szívvel néztem le bozontos fürtjeire, majd bele vezettem ujjaimat, és kissé meghúzva próbáltam magamhoz rántani őt, de helyette, csak rámarkolt tagomra. Felsóhajtva döbbentem rá, ő most… a szájába fogja venni? 

     - Jézus mit csinálszh? – martam vállába, ahogy megéreztem forró nyálát makkomon. Nem akartam elhinni, komolyan képes belevenni a szájába, nem undorodik tőle? Elvégre neki is olyanja van, olyan mintha a sajátját venné… ez nem nekünk való. – Chanyeol, erre szükség van? – kérdeztem elkerekedett szemekkel, majd csak belső combomra markolt, és pedig hátra vetett fejjel nyögtem fel a kellemes érzésre. Nyelve lassan csúszott péniszem hegyére, mire én remegve fújtam ki elhasznált levegőmet. Ujjaimat inkább a paplanba száműztem, nem akartam, hogy Chanyeol kisebesedjen.

   - Hidd el, láttam egy filmben – mosolygott, majd párnái közé fogta hosszom, és egy erősebbet szívott rajta, én pedig jobban szétnyitottam neki a lábamat. Hihetetlen szemekkel lestem őt, és próbáltam rájönni ez neki miért jó, olyan intenzíven nyalogatott, és cuppogott rajtam, hogy néha megemeltem a csípőm, és lentebb csúsztam torkán. Teljesen kizártam a külvilágot az érzéseimmel együtt, csak Chanyeolt akartam végre, és nem úgy, hogy a lábam között nyalogat.

   - Komolyan pornót néztél? – motyogtam ajkaira, mikor megunta a velem való játszadozást, és visszamásztunk az ágyra. Ő feküdt alul, még mindig bokszerben, míg én feje mellett támaszkodtam, és combján ültem. Férfiasságomat, néha óvatosan dörgöltem az övéhez, kezei fenekemen állapodtak meg, és néha egy erőteljesebbet lökött rajtam.

    - Túl sok mindent csináltam már, és te nem tudsz róla – kuncogott ajkaimra, mire én kissé elhúzódtam tőle.

    - De ugye nem csaltál meg? – támaszkodtam meg mellein, hogy felnyomjam magam, és fenekemhez dörzsöljem méretes tagját.

    - Sehol sem találnék még egy ilyen gyönyörű teremtést, mint amilyen te vagy. Ráadásul, ha megtettem volna, képtelen lennék a szemedbe nézni, de hidd el. Nálad jobbat, ha keresnék, sem találnék – ült fel ő is, majd erősen magához ölelve harapott ajkaimra, hogy annál fogva húzzon magához, és nyomja nekem csípőjét. Ajkaiba nyögve, remegve kapaszkodtam a nyakába, lassan kezdtem el előre-hátra mozgatni csípőmet rajta, míg a pillangók a gyomromban szinte versenyt repültek, a torkomban a gombóc pedig lassan kezdett feloldódni, ahogy a köd és az élvezet mámora átvette az irányítást felettem.

    Ujjaimmal lassan simítottam be párom alsójába, hogy végre megfoghassam őt, egy olyan helyen, ahol még sosem; nagyot nyelve szakadtam el tőle, és lábai közé másztam. Lerángatta róla az utolsó textil darabot is, majd szemezni kezdtem vele. Hatalmas volt, teljesen neki feszült az alhasához, ráadásul elő nedvtől csillogott és eres is volt. A saját farkamat se lestem sokszor, de Chanyeolé tetszett, izgatottá tett. Úgy tettem, ahogy ő, óvatosan simítottam fel tenyerem rá, majd mutató ujjammal kétszer-háromszor megpiszkáltam a hegyét, fel-le mozgattam rajta a markom, míg néha az összegyűjtött nyálam ráengedtem, majd eloszlattam rajta.

   Chan hangja töltötte be az egész szobát, ahogy férfias mély morgásait és nyögéseit csak úgy kiengedte ajkai közül. Nagyon tetszett, viszont éreztem, ahogy mozgolódni kezd alattam, felpillantottam rá, mire tekintetünk összekapcsolódott. Egy nagyot nyelve vettem magamon a bátorságot, és nyelvem hegyét lassan érintettem hozzá makkjához. Remegve kapott sötét hajamba, majd meghúzva tincseim kényszerített többre, készségesen fogadtam be férfiasságának felét ajkaim közé, majd szívtam rajta egy nagyot, és elszakadtam tőle. Még megízlelni sem tudtam őt, már azonnal arcomra fogott két kézzel és hevesen csókolt meg. Kezem továbbra is hosszán időzött el, míg ő tenyerével félgömbjeimet masszírozta, és egyre több nyögést váltott ki belőlem. Hevesen kapkodtam a levegőt az orromon, hisz a szám vagy Chanyeol ajkaival foglalkozott vagy épp a nyakán húzódó általam foltos nyakán.

  - Állj meg – tolt el magától, mire meglepődve húzódtam el tőle, és kezeimet is elvettem férfiasságától.

  - Mi a baj? – fordítottam oldalra a fejem, és óriási szemekkel vizslattam őt, akár egy kiskutya. Gyönyörű volt, kipirult az arca, homlokára tapadtak izzadt tincsei, és ajkai vöröses színben pompáztak.

  - Kell gumi, meg síkosító, de nincs nálam semmi.

 - Legfelső fiókban van gumi, és a nyálad nem jó?

  - Honnan szedtél te óvszert? Ugye nem anyádéktól loptad? – kuncogott fel, míg én csak felfújtam az arcomat.

 - De, és akkor mi van?! – másztam le róla, és mellé feküdtem. Nem tudtam mit kéne csinálnom, terpeszteni neki, megfordulni, vagy feltérdelni kutyapózba? Sohasem néztem meleg pornót, nem volt ilyenben részem, nagyon tudatlan voltam. Hallottam, ahogy Chanyeol elkuncogja magát, és visszacsukja a fiókomat.

 - Fordulj meg, és nyomd ki a feneked – simított belső combomra, majd nyomott egy puszit a homlokomra, és megvárta, míg teljesítem utasítását. Kínosan éreztem magam, legszívesebben inkább eltűntem volna, hisz ott feküdtem Chan előtt teljesen kiszolgáltatottan, nem tudtam mit akar és zavart a tudat.

  - Ha kellemetlen szólj! – simította kezét félgömbjeimre, mire felsóhajtottam, és megragadtam a párnám, hogy az arcomat belenyomjam, ha úgy érzem túl kellemetlen a helyzet. Felnyögve és hangosan, hevesen szuszogva vártam, hogy mi fog történni, párom lassan húzta szét fenekem, mire én egy nagyot nyeltem. Lehelete bőrömre csapódott, mire én meglepődve néztem hátra, és a párnába martam. Nyelvével lassan nyalt vájatomba, én pedig kétségbe esetten nyögtem fel alatta. Kínosabbnál kínosabb dolgokat művelt velem, én pedig majd’ belehaltam, remegtem, hangosan szuszogtam, legszívesebben rászóltam volna, hogy fejezze, be, de nem tudtam, mert ajkaimon nyögések sorozata csúszott ki szavak helyett.

    - Basszus – csaptam hátra a fejem, és Chanyeol hajába markolva húztam magamhoz, hogy teljesen elvesszen alsótájékomban. Nyelvével lassan furakodott be izomgyűrűim közé, majd lassan ki-be jártatta izmát, én pedig teljesen elvesztettem önmagam. Szinte rámozogtam nyelvére, míg ő belemorgott bőrömbe, és egy kisebbet csapott fenekemre, csak jobban kitoltam magam, és nagyobb terpeszbe csúsztattam lábaim. Felkaromon haraptam a bőröm a kellemes érzésre, hiába vesztettem el az eszem, a fájdalom kissé meghozta azt.

  - Elégh leszh – mutogattam neki, ő pedig elszakadt tőlem, és cuppanva egyet lassan kezdett el ujjával belém hatolni. Nem fájt, kifejezetten nem is feszített, csak furcsa volt, hogy volt bennem valami történetesen a pasim ujja. Míg egy ujjával lassan mozgott másik kezével elfeledett hosszomra fogott, és egyszerre mozgatva kezeit kezdtem esze-veszett nyögésbe. Túl kellemes volt, túl jó és túl sok volt a lehuny szemem előtt a csillag.

  Ismét a felkaromba haraptam, mikor második ujjával is eltűnt bennem, majd heréimre fogott, megrogytam, nem tudtam alkaromon támaszkodni, így mellkasom teljesen az ágyra nyomódott, ami még nehezebbé tette a lélegzést.

 - Chan kérlek – kapálóztam felé, mert már úgy éreztem elég volt a felkészítésből, azt akartam, hogy bennem legyen, hogy végre teljesen beteljesüljön a szerelmünk.

 - Nem volt rossz? – húzódott ki belőlem, és a hátamra hajolva nyomott reszketeg csókot gerincemre, majd végig nyalva annak vonalát csókolt nyakamba, míg ágyékával beférkőzött vájatomba, és apró lökésekkel ingerelte már így is pulzáló alfelemet.

 - Sohasem éreztem még ehhez foghatót – markoltam továbbra is az alattam húzódó paplant, majd felnyögve megvártam, míg Chanyeol lemászik rólam, és mellém ülve magára húzza az óvszert.

   Nagy nehezen készen volt, majd elfeküdt, arra várt, hogy fölé merészkedjek, de remegett mindenem, és még mindig nem fogtam fel, hogy tényleg ezt csináljuk. Minden félelem kiveszett belőlem, képes voltam a számba venni őt, nem volt furcsa, és ő bennem volt a nyelvével, sőt két ujját is belém nyomta, és nem is fájt, vagy csak elvette az eszem?  

   - Látni akarlak, azért várok rád – simította kezét arcomra, majd vállaimnál megtartott, és óvatosan húzta felsőtestem az övére. Lágyan csókolt ajkaimra, majd tenyerét lassan simította végig oldalamon, majd fenekembe markolva húzta magára alsó felem is. Arcát két kezem közé fogva nyögtem ajkaira, ahogy megéreztem ismét őt, ezúttal kissé síkosabban, biztos belém fog férni, olyan nagynak tűnik.

 - Csak lassan Baekhyun, nehogy bajod essen – szakadt el tőlem, mire én egy apró mosolyt engedtem, és hátra pillantottam. Ő óvatosan helyezte makkját bejáratomhoz, míg én hevesen szuszogva kaptam ajkai után, és magamba fogadva őt kezdtem el egyre lejjebb ereszkedni, egészen addig, míg nem éreztem úgy, hogy feszít. Megállva támaszkodtam rá mellkasára, és bágyadtan pislogtam fel rá, míg ő lágy mosollyal túrt hajamba, és csókolt bele. Bennem volt, éreztem, ahogy pulzálok körülötte ő pedig ajkait beharapva nyög fel, majd nagyot nyel, és mintha megelégelte volna fellökte csípőjét.

 - Hmmm… neh, ez így nem jóh – ráztam a fejem, és feltámaszkodva ereszkedtem teljesen rá, majd nyakába vezettem a kezem és felhúztam magamhoz. Szerelmes mosollyal az ajkaimon nyaltam végig az övén és nyelvemmel az övét keresve kezdtem el óvatosan mozogni hevesen kalimpáló szívvel.

  

   Éreztem forró bőrét az enyémnek nyomódni, egymás elől kapkodtuk a levegőt, egymás ajkára nyögtünk, míg a szobát betöltötte a szeretkezésünknek csodás hangjai az esőcseppek ablakon való koppanásával együtt. Meghitt volt az egész, sosem gondoltam volna, hogy ennyire felengedek mellette, hogy egy hét kellett ahhoz, hogy rájöjjek, nekem tényleg szükségem van Chanyeolra, ahogy neki is rám. Összetartozunk, és ezt Sehun is megerősítette.

  - Oh… baby – nyögte ajkaimra Chan, mire én csak megremegtem. Ajkaim közül szinte másodpercenként szöktek ki a hangosabb nyögések, míg párom csak sóhajtozott, és néha becézett.

Testünk teljesen egyszerre ringatózott a kényelmes ágyon, lábaim már szinte zsibbadtak, de az örömért, és Chanyeolért bármit.

  - Fáj a lábam – nevettem bele a csókunkba, mire összekoccant a fogunk. Elváltunk egymástól, és hangos kacagásban törtünk ki. Lenyugodva szálltam le róla, hogy aztán a hátamra fekve terpeszbe nyissam a lábam, és párom nyakába csúsztatva a kezem húzzam magamhoz.  

    Könnyes szemekkel néztem az övébe, mikor lassan pozícionálta magát, hogy ismét elmerülhessen bennem, viszont mikor felfogta, hogy a szemeim könnytől csillognak megmerevedett felettem, és sarkaira ült.

   - Nem akarod? – fordította el egy kicsit a fejét, mire én elkuncogtam magam, és legördült a könnycsepp arcomon. Éreztem, hogy mindenem bizsereg, ahol eddig megérintett, szívem felkúszott a torkomba, és csak is azt akartam, hogy végre ismét bennem legyen, és szeressen. 

   - Csak… rájöttem mennyire hülye vagyok, kár volt elhanyagolni téged, csak lépkednünk kellett volna, fel kellett volna engednem, és bízni benned. Sajnálom – töröltem meg erőszakosan szemeimet, majd feltámaszkodva visszahúztam magamra, hogy szipogva és teljesen meghatódva csókoljak ajkaira, majd lökjem fel a csípőm.

    Csak elmosolyodott végig simított oldalamon, majd végre magára fogva segítette be férfiasságát, én pedig alsó ajkára haraptam a hirtelen jött intenzív élvezettől. Elengedve őt, lassan kezdett el bennem mozogni, majd véres ajkaival csókolni kezdett, én pedig hátát karmoltam. Borzalmasan mélyen volt bennem, minden mozdulatára megremegtem, majd egy pillanatra még lélegezni is elfelejtettem. Nem volt gyors a mozgása helyette kisebb időközönként lökött bennem egy nagyobbat, meg akartam szólalni, elmorogni neki mennyire élvezem, de a gombóc a torkomban nem engedte, az egész testemben éreztem, hevesen kalapált a szívem, és hátra vetettem a fejem.

    Eltalált bennem valamit, de én nem tudtam megszólalni, nem tudtam kérlelni, pedig azt akartam, hogy minél többször, és mélyebben érintse meg az a valamit ott. Az egész testem heves remegésbe kezdett, majd egy hatalmas nyögés hagyta el ajkaimat, Chanyeol nyakamba morgott, majd rám fogott, heves mozgással érte el, hogy bőrünk csattogása csatlakozzon az esőhöz és ajkaink által elhagyott nyögések szimfóniájához. Kezének és csípőjének mozgása megegyezett, hátam ívbe feszült, míg felkarját markoltam ujjaimmal, majd alhasamban lévő bizsergés eldurrant, és hasamra élveztem. Alul hevesen pulzáltam, és próbáltam minden erőmmel azon lenni, hogy ne legyek túl hangos, de szinte beleremegtek a szobám falai az általam kiadott hangba.

   Nehezen kapkodtam a levegőt, Chanyeol óvatosan húzódott ki belőlem, majd nyakába tette lábaimat, míg én kétségbe esetten néztem rá.

  - Chanyeol-ah… én nem vagyok ennyire hajlékohh… ah… mégis – csaptam a paplanra, majd belemarkolva nyögtem fel párom heves mozgásának köszönhetően.

+18 gif

 Kezeimmel mellkasát markoltam, hogy minél tovább érezzem őt magamban, de őt is elérte a gyönyör, így remegve férfias nyögést engedett magából, majd meg-megrándulva adta ki magából az eddig felgyülemlett élvezetet.

   Leengedtem a lábaim, majd erősen magamhoz húztam levegőért kapkodó énjét, halántékára csókoltam, majd ujjaimmal izzadt tincsei közé túrva játszadoztam vele.

  - Mikor ismételünk? – motyogtam hajába, mire ő hangos nevetésbe kezdett. Én csak csatlakoztam hozzá, majd lepillantva rá lágy és szerelmes csókot nyomtam ajkaira.

   - Bármikor – szuszogta ajkaimra, majd megtámaszkodva mellettem, fentebb csúszott rajtam, ezzel együtt ismét megérintette az a bizonyos pontot bennem, mire felnyögtem, és ívbefeszült a hátam. Mi a jó isten van bennem, ami ezt váltja ki?

  Remegő ajkakkal csókoltam meg, míg egyik kezemmel nyakába karoltam másikkal pedig megtámasztottam magam, hogy felnyomhassam a csípőm és újabb kört kezdeményezzek. Chan kissé elnyílt szemekkel vált el tőlem, majd a nyakamba hajolt és megharapta a bőrömet.

   - Biztos vagy benne? – markolt a hajamba, majd egy mélyet lökött bennem.

   - Azt mondtad bármikor! 

Lépésről-Lépésre [6]

Egy hete nem beszéltem Chanyeollal, egyszerűen nem akartam, hogy sajnáljon, magyarázkodjon, vagy olyan lépést tegyen, ami csak ront a helyzeten. Féltem mindentől, tőle, az érintésektől, a szerelmemtől.

  Már a harmadik nap, hogy remegve, sírva és párom nevét kántálva riadok fel az éjszaka közepét képtelen vagyok megemberelni magam, egyszerűen félek tőle, de annyira hiányzott, hogy nem lehetett elmondani.

  Péntek este remegve léptem ki a szobámból, és a kanapéra feküdtem, rázott a hideg, szemeim majd' leragadtak, fáradt voltam, de nem sikerült elaludnom.

Azon a héten nem mentem iskolába, hánytam, néha lázas lettem, aztán csak a mellkasom szorított, a szívem fájt, amiért szenvedtetem magam és Chanyeolt is.

 Az instám tele volt vele, irkált ezerszer bocsánatot kért, amiért elsiette a dolgot, magát hibáztatta pedig én tehettem róla. Minden az én rohadt hibám volt, amiért képtelen voltam túl lépni a félelmeimen, tudtam, hogy nem bántott volna, én mégis úgy húzódtam el tőle akkor szombat reggel, mintha minimum anyagyilkos lett volna.

   Elfordulva tőle csak elsuttogtam neki, hogy menjen el, aznap nem sírtam. Viszont utána igen, nem is keveset, borzalmasan festettem.

'oohsehun'

 Baekhyun, azt üzeni a pasid, hogy sajnálja, és ne haragudj rá! :/

'baekhyunee'

  Nem haragszom rá, csak a saját démonjaimmal küzdök.

  Sehun, szeretem őt, de nem tudok vele lépést tartani.

  Szeretnék vele végre együtt lenni, kielégíteni a beteges, perverz vágyait, de nem megy.

'oohsehun'

 Haver, kapcsolj ki. Szard le mit érzel, csak engedd neki, hogy irányítson téged.

  Hidd el, élvezni fogod. ;)

'baekhyunee'

 Veled van? Ugye nem csinált marhaságot? Minden oké vele?

 Nem válaszoltam neki, remélem a cigizésnél többet nem csinált.

'oohsehun'

 Nyugi van. Hallod miért zárkóztál el előle?

 Nektek szükségetek van egymásra.

 Ha most elküldöm, hozzád felengedsz?

'baekhyunee'

 Sehun nekem ez nem ilyen könnyű.

 Rohadtul félek, remegek, zakatol a szívem és a hányinger kerülget a gombóctól,

 ami a torkomba kúszik.

 Mi van, ha soha nem fogom tudni kielégíteni?

'oohsehun'

 Omo... Baekhyun, te hülye vagy.

 Fél kettőre ott van.

 'baekhyunee'

  NE KÜLD IDE! FÉLEK! :’(

'oohsehun'

  Engeszteld ki! :D ❤

Nem írtam neki vissza, helyette letettem a telefonom, és azonnal a fürdőbe igyekeztem, hogy egy gyors zuhanyt vegyek. Megmostam a hajam is, majd felvettem egy egyszerű fehér, lenge inget, remegő gyomorral ültem le a kanapéra és a kopogó esőcseppeket hallgattam.

  Egy héttel később talán már leülepedett annyira a félelmem, hogy sikerüljön valamit kezdenem vele? Ha ideállít részegen, vagy fáradtan akkor csak kicsókolom belőle a szuszt és befogom macinak.

  Nem érzékeltem az időt, viszont izgatottan pattantam fel, és szinte szaladtam a telefonhoz, hogy meghalljam hangját. Izgatott lettem, annak ellenére, hogy ellenkeztem Sehunnal. Szükségem volt már Chanyeolra, mindenére, akartam őt, mégis lehetetlennek éreztem magam.

 - A szerencsétlen, sokat akaró pasid az. Ha még annak tartasz. - Hallottam a hangján mennyire szarul esett neki ez az egész. Enyhén elérzékenyülve nyomtam meg a gombot, és vártam, hogy felliftezzen a tizenkettedikre.

 A zuhany jót tett, nem éreztem magam rosszul, minden eddigi negatívum kiveszett belőlem, izgatottan toporogtam az ajtó előtt, hogy hiányolt párom karjaiba vessem magam.

 'real__pcy' 

  Itt állok az ajtó előtt, de nem merek bekopogni. Tényleg sajnálom, és ha nem akarsz tőlem már semmit megértem. Sehun rángatott el ide, de én nem akartam jönni, mert tudom, hogy haragszol rám.

 

 Elolvasva az üzenetét halvány mosollyal az ajkaimon caplattam az ajtó elé, hogy aztán nagy hévvel nyissam ki az ajtót. Egy pillanatra megtorpantam, hisz fel kellett mérnem őt.

 Haja megváltozott, apró szőke tincsekkel díszítette őket és az eső miatt kissé begöndörödött neki. Fekete bőr kabátjából csavarni lehetett volna a vizet, szemeiben megcsillantak a könnyei.

    Akkor tudatosult bennem mennyire fontos vagyok neki! Zakatoló szívvel, ragadtam meg gallérját, hogy magamhoz rántva tapadjak édes, kissé mentolos ajkaira. Tudtam, valahogy éreztem, hogy most kell lépnünk egy hatalmasat, vagy soha nem haladunk sehova.

  - Hiányoztál - simította kezét bokszerrel takart fenekemre, mire én felnyögve váltam el tőle.

  - Utálom magam, amiért szenvedtettem magunkat. Sajnálom, amiért képtelen voltam lefeküdni veled - csúsztattam ujjaim vizes hajába, majd egy lágy mosollyal az arcomon simítottam el szeméből a haját.

  - Nem ezen van a hangsúly Baekhyun. Nem akarok veled szexelni, ha te nem vagy kész - engedett el, majd bezárta a bejáratit, letette a kabátját, illetve a cipőjét is, majd lassan a szobámba csoszogott.

 Hatalmas mosollyal az arcomon kapcsolgattam le villanyokat, és utána sétáltam, csak becsuktam a szobaajtót is, és az ágyon ülő kissé még csapzott Chanyeol ölébe ültem, akárcsak egy hete.

 - Álmos vagy kicsim? - simított derekamra. Bepánikoltam, éreztem testemben szétáramlani a félelmet enyhe vággyal megfűszerezve. Remegve fújtam ki a levegőmet, mire ő elkapta a kezét és inkább megtámaszkodott a háta mögött

  - Nem nyúlok hozzád, ha nem szeretnéd - rázta meg fejét, majd szemeit szabadon hagyott nyakamon és kulcscsontomon legeltette.

 

  Továbbra is remegve nyúltam lassan felsőjének aljához, hogy óvatosan felhúzva juttassam be ujjam felforrósodott bőréhez, lágy mosollyal az arcomon nyomtam le vállainál, míg ő nagy sóhajjal adta be nekem a derekát. Talán úgy gondolta az lesz a legjobb, ha ő nem ér hozzám, és békén hagy, hogy azt csináljam, ami jól esik nekem, amire felkészültem.

   Ajkait ostromoltam, nem engedtem, hogy elszakadjon tőlem, hiányzott, szerettem, és nem akartam elengedni őt. Körmeimet mélyen vájtam bőrébe, mire elmorogta magát, és erőszakosan rántotta el fejét. Égtem a vágytól, hogy ismét léphessek vele, mint egy héttel előtte, szerettem volna, ha hozzáérhetek az ajkaimmal, ha közre foghatnám bőrét.

   - Miért bántasz? – szuszogott hangosan, majd kezeit a feje fölé tette, és összefogta őket, hogy még véletlen se nyúljon hozzám, pedig én akartam azt is, hogy ő érintsen meg. Lassan húzza végig ujjait az oldalamon, vagy lassan csúsztassa végig gerincemen kezét, hogy aztán a fenekemre simítson. Bár remegtem felette, féltem és a gombóc továbbra is helyet foglalt a torkomban, fejben már eldöntöttem mit akarok.

   - Nem bántalak. Próbálom kifejezni mennyire hiányoztál, és mennyire szeretlek – ráztam meg fejem felette támaszkodva, majd fentebb csúszva ölén, lassan simultam hozzá ágyékához, mire kitágult szemekkel figyelt engem – Szeretlek Chanyeol – hunytam le a szemeimet, ahogy megéreztem kezeit csípőmön, majd ajkait az enyémen.

    Nem kellett sokáig győzködni, azonnal maga alá gyűrt, és lekapta rólam a felsőm, hogy ismét egyetlen bokszerben lásson maga alatt. Remegtem, féltem a fájdalomtól, attól, hogy Chanyeolnak csak erre kellenék. Nem akartam, hogy kihasználjon, nem akartam csak azért lefeküdni vele, mert muszáj, ki akartam élvezni a helyzetet, ahogy ajkaival bőrömet szívogatja, majd kezeivel lassan simít végig alhasamon. Testem lángolt alatta, és már kezdtem egyre merevebb lenni, de a gondolataim csak a szenvedés körül forgott, hogy el fog hagyni, ha most hagyom magam.

   - Nem akarom még jobban elrontani Baekhyun. Szeretlek, szeretnék végre veled lenni, de te remegsz, érzem a félelmet rajtad, és nem akarlak belelökni egy érzelmi szakadékba. Itt leszek melletted akkor is, ha majd csak fél év múlva engeded ezt az egészet. Tudom, hogy félsz, vigyázok rád, eddig is azt tettem, sosem erőlködtem, kitartottam melletted, mert érzem azt a valamit, nélküled…

     Annyira meghatódtam szavain, hogy nem is engedtem neki, hogy befejezze, nem akartam még azt is hallani tőle, hogy nélkülem nem akar élni, vagy ilyenek. Fülig szerelmes volt belém, én is belé, mégsem sikerült teljesen feloldódnom mellette, nem maradhattam örökre egy félénk nyúl, aki a puszikon és egy-egy elvétett érintésen él. Tizenkilenc évesen igen is rá kellett lépnem a szexuális életem útjára!

    Két tenyérrel tartottam közel arcát hozzám, hogy nyelvemmel az övét simogassam, nehezen emelkedő mellkassal kapkodtam a levegőt az orromon, míg Chanyeol keze a csípőmre vándorolt, és ajkaim közé morgott. Érezte merev péniszemet, ahogy a bokszeremhez nyomódik, kiváltotta belőlem ezt. Forró voltam, akár a tűz és csak még forróbb és érzéssel telibb akartam lenni.

    Hangos cuppanással vált el tőlem, majd ajkait lassan nyomta bőrömhöz. Nyakamon elidőzött egy kicsit, míg én tátott szájjal némán nyögtem alatta, nyelvével óvatosan piszkálta hevesen lüktető eremet, majd nagyra nyitotta száját, párnáival közre fogta bőrömet, és egy jól irányzott szívással egy mély nyögést váltott ki belőlem. Ujjaimat hajába csúsztattam, hogy néha megmarkolva tincseit bíztassam még több nyalakodásra bőrömön.

  - Akarlak Chanyeol! Most – éreztem, ahogy pulzálni kezdtem alul már csak attól is, hogy ő ragyogó mosollyal csókolt meg, és akasztotta ujját bokszerembe, hogy lehúzva rólam forró tenyerével rám markoljon. 

Lépésről-Lépésre [5]

Mondanám, hogy azonnal az jutott eszembe, hogy Chanyeollal pajzánkodjak, viszont akkor hazudnék.

 Azon voltam, hogy a lehető leghalkabban másszak ki az ágyból, és lépkedjek ki a konyhába. Rák vörös fejjel támasztottam a pultot csípőmmel, míg kezemben egy pohár vizet tartottam, azon filóztam miért álmodtam ilyet, és mi a fene ütött belém?

  - Mi a baj baby? - csoszogott ki egy kómás Chanyeol a szobámból, míg szemeit dörzsölte, és leült az asztalhoz.

 Azonnal hátat fordítottam neki, és próbáltam úgy helyezkedni, hogy ne érjen a szekrény, lüktető férfiasságomhoz.

  - Semmi csak... - tettem le a poharat, majd hangosan fújtam ki a levegőmet. Nem tudtam neki válaszolni, kirázott a hideg hangjától, és lehunyt szemeim előtt megjelent a kép, amit álmomban láttam. Azt hittem csak képzelődöm mikor édes csókot éreztem vállamon, de rá kellett jönnöm, hogy párom tényleg ott áll a hátam mögött, enyhén nekem tolt ágyékkal.

 - Elmondod mi van? - nyomott puszit tarkómra, mire én megremegve rogytam meg. Hasamat azonnal elkapta tökéletes reflexeinek köszönhetően, majd megtámaszkodott a pulton, ezzel teljesen hozzám préselődve, pilláimat rebegtetve jöttem rá, hogy, ha nem tart meg összeesek.

 Kellemes nyögés csúszott ki belőlem, ahogy ágyéka felforrósodott valómhoz ért.

  - Lázas vagy? - kérdezte kissé aggódva, majd óvatosan engedett el, - nehogy összeessek - és a kis törölközőt megkeresve, bevizezte azt, hogy aztán rá terítse a tarkómra.

 Persze felszisszentem, majd akár egy kisgyerek odakapva vágtam hozzá a járólaphoz, toporzékolni kezdtem, minden bajom volt, szorított a mackóm és a bokszerem is, majd meghaltam annyira fáj a farkam és a legrosszabb az egészben az volt, hogy a pult nyomta.

 - Chanyeol, állok - nyögtem ki nagy nehezen. Éreztem, ahogy eltávolodik tőlem, és inkább visszaül az asztalhoz. Nem láttam mit csinált, hisz a pulton támaszkodtam, de gondolom a haját tépi, miközben izzadt hátamat lesi.

   Zakatoló szívemmel, és kapkodó lélegzetemmel nem tudtam mit csinálni, viszont muszáj volt innom egy keveset. A poharam tartalmát lehúztam, majd tenyeremmel takarva ágyékom, sétáltam el a nappaliba, hogy leüljek a kanapéra és az első kezem ügyébe kerülő párnát, sátrat vert nadrágomra nyomjam, egy kisebb, fájdalmas nyögéssel jutalmazva saját ostobaságom.

  - Utálom - nyögtem fel ismét. Le se mertem hunyni a szemeim, mert mindig megjelent előttem a kép.

Úgy éreztem magam, mintha épp kiszálltam volna a mocsárból, mocskos voltam, és vagy saját magamon segítek vagy más segít rajtam, amit nem akartam.

- Segítsek? - huppant mellém Chanyeol kisebb csillogással a szemében, amit a kislámpának köszönhetően láttam.

 Az ablak be volt csukva, pedig szükségem lett volna a hűs szeptemberi levegőre, próbáltam ujjaimmal Chanyeol felé kapálózni, de mintha meghallotta volna a gondolataim kinyitotta mindkét ablakot. Aztán egy kis világítást kapcsolt, a dohányzó asztal alatt lévő led-es megoldás mellett döntött, hisz így hangulatosabb volt az egész szoba.

 - Segítek... - mászott közelebb, majd ujjait lassan simítottam mellkasomra, hogy ujjaival mellbimbómat kezdje el piszkálni.

 Egyetlen érintésétől képes lettem volna a bokszerembe élvezni, de valahogy nem akart sikerülni, pedig könnyen letudhattuk volna az egészet.

 Bőröm már nem lehetett forróbb, viszont a szívem egyenesen az alhasamba vándorolt, hogy ott lüktetve biztos legyek benne, hogy merevedésem egyre inkább kiállt a kielégülésért.

  Elengedtem a párnát, majd ellökve magamtól páromat ő a hátára esett a kanapén, míg én azonnal lábai közé mászva markoltam meg haját.  Úgy éreztem képtelen vagyok magamat irányítani, így feladtam. Mindent, amit eddig képviseltem, a félénkségemet, a jégherceg ruhámat szinte lerugdostam magamról.

 Heves mozdulatokkal kerestem Chan nyelvét a szájába, és apró kissé már-már nyüszögő nyögésekkel próbáltam rájönni mi is lenne a legjobb nekem. Hogy Chanyeol mit akart? Őszintén, leszartam, a lényeg az volt, hogy valahogy csillapítsam a vágyam, és ne essek át a ló túl oldalara.

 

   - Baekh... - nyögött fel alattam Chan, ahogy teljesen neki dörgöltem ágyékom az ő fél merev, bokszerrel fedett férfiasságához - Kicsimh - húzta el fejét követelőző csókom elől.

Hangja mély és rekedtes volt, zihált és haja a homlokára tapadt az izzadságának köszönhetően. Nagyot nyeltem a következő mozdulatára, kezeit a fenekemre simította, én pedig remegve támaszkodtam felette.

  Annyira akartam már a kielégülést, belekóstolni ebbe a dologba, a mámorba, a vágyba, a ködbe.

  - Le fogom venni a nadrágodat - suttogta ajkaimra, míg én csak a fejemet rázva élesen szívtam be a lehűlt levegőt, ami az ablak másik oldaláról jött be.

 - Nem - ráztam folyamatosan a fejem, és vállara csapva homlokom az övének döntve szemeit bámultam.

  

 - Rohadt izgató vagy baby... - nyalta meg ajkait, én pedig teljesen elvesztettem minden eddigi eszemet is. Lehunyt szemekkel kaptam bokszeréhez, hogy minden szégyenérzet nélkül simítsak már merev péniszére.

 Éreztem forró nyögését a számba, hangosan szuszogva váltam el nyálas ajkaitól, majd nyakára akartam hajolni, de fenekembe markoló keze megállított.

   - Állj le - remegtem felette. A torkomat elszorította a gombóc, majd' meghaltam annyira kívántam Őt viszont rettegni kezdtem.

 Egyáltalán nem álltam még készen erre, feltámaszkodva feje mellé, felültem sarkaimra és felpattanva a szobámba rohantam, hogy az erkélyajtót kinyissam és a levegőre kiérve a kis kerítésbe kapaszkodva csússzak le a földre. A hideg levegőt csak úgy kapkodtam, ujjaimmal erősen fogtam a vasat, nehogy bajom essen.

 Szívem fájdalmasan kalimpált balra-jobbra, fejem megfájdult és úgy éreztem, ha nem nyugszom meg mehetek a vécére hányni.

  Heves szuszogásom alább hagyott, kinyitottam a szemeim és elém tárult az a gyönyörű látkép, amit mindig is imádtam.

  - Nem akartam rád ijeszteni - lépett ki az erkélyre, hogy aztán a kint lévő műanyag széken foglaljon helyet. Hallottam, ahogy felpattintotta a dobozának a tetejét, öngyújtót ragadt, majd egy hangos szusszanással fújta ki ajkai között a káros füstöt.

 Imádtam nézni, ahogy dohányzik, annyira rossz fiúnak tűnt így, bár sosem volt az a láncdohányos neki elég volt egy nap egy szál, már is jobban érezte magát.

  Összeszedtem magam, felálltam és óvatosan elé lépkedve ültem az ölébe. Éreztem rajta, hogy meglepődött, hogy még mindig merev hiába telt el majd' húsz perc, hiába tartogatja azt a méreg rudat az ujjai között, ugyanúgy kíván engem.

  - Sajnálom, hogy... elhitettem veled, és aztán meghátráltam - simítottam hajába, majd egy puszit nyomtam mentolos ajkaira.  Szabad kezével csípőmre markolt, majd nyelvével ajkaim közé férkőzve kezdett bele egy szenvedélyes csókba.

 Ujjaimmal hajába kapaszkodtam, míg csípőmmel előrébb csúsztam, így pénisze teljesen fenekemet nyomta. Egyszerre nyögtünk fel a kellemes érzésre. Kemény volt, akár egy gumibot, de engem nem zavart. Hirtelen pulzálni kezdtem alul, ami még soha nem fordult elő, nem akartam elhinni, túlságosan is élveztem mindent.

  Chanyeol letette ujjai közül a füstölgő cigarettát, majd mindkét kezét fenekemre simította. Míg én elvesztem ajkainak játékában addig ő lassan mozgatott rá magára, így egy-egy mélyebb nyögést kiváltva belőlem. Torkomon olyan hangok csúsztak ki, amiket még soha nem hallottam, Chanyeol pedig csak készségesen nyelte el őket, míg egyre erősebben szorított magához.

  Remegve túrtam hátra haját izzadt homlokából, majd megemelve csípőmet löktem egyet felé.

 Hátra vetette a fejét, hangosan nyögött fel, majd zihálva markolt fenekembe.

   Torkomban ismét megnőtt a csomó, hihetetlennek hatott, hogy végre éreztem egy kis élvezetet és mindennél jobban kívántam Chanyeolt a saját félelmeim bezavartak.

  - Neh, állj megh - simított fel gerincem mentén tarkómra, hogy ajkaimra harapjon, de én megremegtem, lángoltam és majdnem elhánytam magam.

 Éreztem, ahogy szemeimben összegyűlnek a könnyeim, hevesen mozgattam ajkaim páromén, majd ujjaival lassan mászott bele nadrágomba, hogy elő nedvtől síkos péniszemre fogjon.

   Szemeimet összeszorítva gurultak le a cseppek szememből, lassan végig az arcomon. Élveznem kellett volna, mindent megadni Chanyeolnak, amiért ezt teszi velem, és ezt váltja ki belőlem én mégis szerettem volna meghalni, mint végig csinálni ezt az egészet. Csókunkat lassan ízesítette meg sóskönnyem, mire elszakadt tőlem, kezét kikapta alsómból, és tarkómnál húzott a nyakába, vigasztalás képpen .

  Hangosan zokogtam fel, tudtam, hogy nem akart bántani, szeretett volna segíteni rajtam, de én nem engedtem. Helyette úgy zokogtam meztelen bőrére, mintha elvesztettem volna egy családtagom.

  - Semmi baj, gyere - nyomott egy puszit halántékomra, majd erősen tartva bevitt a szobába, lefektetett az ágyra, majd gerincemet simogatva altatott el, akár egy csecsemőt.

Lépésről-Lépésre [4]

   Enyhe fejfájásra keltem. A lámpa égett, a zene elhalt csak a csend fogadott, és az éjjelin lévő pohár, egy fél szem gyógyszerrel. Elmosolyodva ültem fel az ágyamban, majd körül nézve rá kellett jönnöm, hogy Chanyeol eltűnt. A levetett ingje nem volt az ágyban, és ahogy kinéztem az ajtón a táskája se volt az előszobában. Haza ment volna? Úgy gondolta ennyi bővel elég belőlem, és inkább haza megy? Végülis, ha jobban belegondolok, részegen vártam, egy szál alsóban, ott ráztam előtte magam, aztán smároltunk, és az ágyban kötöttünk ki. Viszont örültem, hogy nem tettünk semmi olyat, amit megbántunk volna, és túl gyorsnak véltem volna.

  Bevettem a gyógyszert, megittam a vizet és kezembe véve telefonomat megnéztem, hogy írt-e nekem. Viszont nem számítottam arra, ami fogadott. Lekapott miközben én aludtam, ráadásul szétkürtölte mindenkinek a tényeket. Kissé zavarba jöttem, de inkább ideges lettem. A beleegyezésem nélkül publikál rólam olyan fotókat, amiket nem kéne.

  ’baekhyunee’

  ~Elküldtél egy hivatkozást neki: real__pcy.~

 Most úgy őszintén normális vagy? ._. Lehet, hogy részeg voltam, meg léptünk egy nagyobbat.

  De nem kellene a beleegyezésem nélkül kipakolnod a képet.

’real__pcy’

 Jó reggelt álomszuszék. Csináltam vacsorát, nem jössz ki? 

   Csak szusszanva egyet másztam ki az ágyból és egy mackó nadrágot, meg egy pólót felkapva mentem ki a konyhába, hogy ott találkozhassak egy kivirult Chanyeollal, aki a telefonját bújta és közben a megmelegített tésztát turkálja.

   - Ne bánts azért, mert büszke vagyok magunkra – állt fel, és lepakolva mindent a kezéből lépett elém, hogy derekamra simítsa kezét, és ajkaimra nyomjon egy puszit.

   - Nem akartalak bántani, de legközelebb, kérdezd meg, hogy kiteheted-e, kérlek – húzódtam el, hogy karjaimat belevezessem nyakába, és elmosolyodva, szemeimet behunyva hajoljak ajkaira, és egy lágy szerelmes csókot nyomjak rá. Nyelvemmel óvatosan simogattam az alsót, majd csak felkuncogva ugrottam hírtelen fel rá, és kulcsoltam át lábammal csípőjét. Nem tudom miért, de akkor már nem éreztem magam annyira kellemetlenül, talán hírtelen elfogadtam az érintéseit és nyelvének ízét. Azonnal fenekem alá kapott, hogy megtartson, majd belemorgott a csókba, és nyelvével elkezdte az enyémet keresni. Erősen markoltam a tarkóját, míg ő lassan sétált a konyhába, hogy aztán a pultra tegyen. Elszakadt tőlem, majd a kezébe vette a tányért, amin az általa készített étel volt, és lassan kezdett el etetni.

   - Remélem, tudod, hogy… ha egyszer eljutunk oda, hogy… tudod … - annyira édes volt, ahogy próbálta kinyögni a szavakat. Nem tudta, hogyan fogalmazzon, ő maga is zavarba jött nemhogy még kimondja és engem is zavarba hozzon. Csak megráztam a fejem, hogy nem kérek több tésztát, és a fehér felsője nyakánál megfogva, magamhoz rántottam.

     - Tudom, hogy kell hozzá gumi, meg síkosító. Nem vagyok olyan buta Chanyeol… csak még félek egy kicsit, de ha itt vagy velem, és segítesz átlépni ezeket az akadályokat nem lesz baj. Csak ne siessük el jó? Ha készen állok valami újra szólok, vagy… ha bele lendülsz, de én még nem készültem fel rá akkor is – bólogattam neki, miközben a haját rendezgettem, és néha nyomtam egy puszit kissé elnyílt ajkaira.

    - A félénk és jégherceg Baekhyun képes lesz felengedni? – állt be teljesen lábaim közé. Ujjbegyeivel lassan csúszott be pólóm alá, hogy csípőcsontomat simogassa, miközben a másik kezével rámarkolt.

   Zakatoló szívvel és reszketeg sóhajokkal díjaztam Chanyeol munkálkodását ajkaival a nyakamon, viszont nem szerettem volna messzire menni. Körmömet óvatosan mélyesztettem vállába, mikor éhesen harapott kulcscsontomba, ha úgy megjelöl, hogy meglátszik, biztos lehet benne, hogy nem fogom takargatni, és abban is, hogy visszakapja.

     - Azt hiszem el kéne mennünk fürdeni, aztán nézhetnénk egy filmet… vagy valami – nyaltam végig a nyakam, majd fülcimpámat megnyalva nézett ködös tekintettel.

    - A-a – ráztam a fejem, és közel hajolva hozzá szuszogtam kipirultan ajkaira – vigyél be a szobába!

    Chanyeol csak fenekemnél fogva lassan lépkedett be velem az említett helységbe, néha egyik kezével elengedett, de csak annyira, hogy lekapcsolja a villanyt, majd visszatette tenyerét. Annyira szerettem volna egy kicsit kalandozni rajta, én akartam érinteni őt, nem fordítva, csak rá volt szükség, hogy kezem bőrén barangoljon.

  Miután lefektetett a teljesen széttúrt ágyra úgy gondoltam itt az ideje összeszednem magam, minden eddigi erőmet összekaparva, vállára simítottam a kezem és egy jó megmozdulással magam mellé löktem, majd csípőjén foglaltam helyet. Minden zavarom az arcomba tódult, éreztem, hogy lángolok, combjaim kissé feszítettek, hisz sosem fogtam még így közre Chanyeolt, de nem zavart. Felülve rajta először kifújtam magam, hogy ne legyen baj ebből az egészből, majd hajamba vezettem ujjaim. Megigazítottam az elcsászkált tincseim, hogy rendben álljanak, majd megtámaszkodtam párom feje mellett. Szívem majd’ kiesett bordáim fogságából, de Chan lágy mosolya megnyugtatott.

   - Érzem mennyire feszengsz. Tudok várni baby – suttogta remegő pillákkal. Várta, hogy végre megcsókoljam, de én csak nagyot nyelve kicsit lentebb csúsztam rajta ezzel ágyékán ültem, kissé zavartan, hisz sosem éreztem még más férfiasságát csak a sajátom, és akkor konkrétan azon ültem. Nem volt felizgulva, semmi jelét nem mutatta annak, hogy képes lenne velem szeretkezni, de éreztem a puhaságot, ahogy kissé kitüremkedik. Jó érzéssel töltött el, ahogy fenekemhez simult, így egy szakadozott sóhaj után hajoltam párom nyakához, és béna csókokkal leptem el bőrét. Nem tudtam, hogyan kéne csinálnom, úgy mintha az ajkain tétováznék, vagy csak apró puszikat nyomjak rá? Ha beleviszem a nyelvemet is a játékba, akkor jobb lesz neki? Én élveztem, mikor a mellbimbómmal játszadozott, nekem is ezt kellene tennem?

     Kissé nehezen vettem rá magam, hogy nagyobbra nyissam a szám és szívni kezdjem a bőrét, de úgy gondoltam jó neki, hisz hírtelen vezette kezeit fenekemre, majd kissé megmarkolta félgömbjeimet, mire én felnyögve estem mellkasára. Forró leheletem nyakára csapódott, ajkaimat beharaptam, majd felülve kissé félve húztam mosolyra ajkaimat. Mellkasán megtámaszkodtam egy pillanatra, míg elhelyezkedtem rendesen combján utána pedig ujjaimmal óvatosan toltam fel felsőjét, hogy aztán egy kisebbet csapjak mellkasára és megemelkedve leszedjem róla azt.

    - Nem kell ezt csinálnod – markolt csípőmre teljesen kipirulva, zilált hajzattal, vörös, felduzzadt ajkakkal.

    - De én most ezt akarom – biggyesztettem le ajkaim, és egy gyors puszit nyomtam a szájára, majd megremegve a félelemtől hajoltam mellkasára. Bár tartottam magam felette, úgy reszkettem, hogy néha a kezem összecsuklott, így ajkaimmal kissé erősebben érintettem őt. Ezerszer jobban éreztem magam ebben a szerepben, hogy én irányíthattam, nem kellett néznem, ahogy rajtam tevékenykedik, és nem kellett megküzdenem azzal a ténnyel, hogy ő érint engem. 

Csak egy kézzel támaszkodtam az ágyon mellette a másikkal az oldalát cirógattam, míg nyelvemmel óvatosan simogattam köldökét. Néha egy apró sóhaj csúszott ki belőle, aztán egy kuncogás, végül ahogy ujjaimmal felsimítottam melléhez, majd körmeimet belevájtam bőrébe, férfias nyögés hagyta el párnáit. Elszakadtam selymes és forró bőrétől, majd alhasára fújva éreztem, ahogy megmerevedik alattam, –nem rosszra gondolni- teljesen befeszült, kockái alakot öltöttek és mellizma megrándult. Bár azt csak éreztem felért egy szenvedélyes csókkal.

  -Baekh... Azt hiszem most kell megállnod – nyelt egy hatalmasat, majd hajamba simította ujjait.

  - Én meg úgy hiszem, hogy… bár már nem vagyok részeg szükségem van arra, hogy megérints, megcsókolj, simogass, és megmarkold a fenekem – egy-egy csókot nyomtam bőrére, majd felérve ajkaihoz nyelvemmel az övé közé nyalintottam, nyeltem egy nagyot mellyel megpróbáltam a torkomba keletkezett gombócot legyűrni, majd megéreztem forró tenyerét csípőmön. Remegve fújtam ki a levegőmet, majd nyakába hajolva estem mellkasára. Hevesen kapkodtam a levegőt, ahogy egyik kezével belső combomra, míg másikkal a nadrágomba simított. Éreztem szívünk heves ütemét, amely néha egyszerre, néha ellentétesen kalimpált, nem akartam elhinni, hogy ezt csináljuk, és nem éreztem magam kellemetlenül! Talán csak rá kellett jönnöm, hogy Chanyeol tényleg nem bántana engem soha, és sóvárgok az érintéséért, csak nem mertem bevallani magamnak.

    - Csak szólj rám, ha túlmentem, vagy épp a határon toporgok – markolt erősen combomba. Én csak kipirulva bólogattam bele nyakába, és felsóhajtottam az intenzív érzésre.

     Fülemben éreztem, ahogy a vérem száguld, Chanyeol heves szívverését a mellkasomon, ahogy lábam között fekve, fedetlen mellkasomon szívogatja a bőrt. Ujjaimat már az első cuppanásnál a hajába vezettem, így mikor kicsit intenzívebb volt az érzés meghúztam azt. Hátra vetett fejjel, elnyílt ajkakkal nyögtem halkan. Kezeivel már nem oldalamon, hanem belső combomon matatott, ami nem volt baj, hisz élveztem, de mikor végig simított egész tenyerével ágyékomon egy nyögésbe burkolózott „neh” volt a válaszom. Megértette, amit szerettem volna, így elszakadva bőrömtől hajolt vissza ajkaimhoz, hogy aztán bele mosolyogva a csókba elmorgott egy „édes”-t.  

   -Aludjunk, mára elég volt ennyi – mászott le rólam, és oldalára fordulva ujjainkat összefűzve nyomott a homlokomra egy csókot, míg magunkra húzta a takarót, és közelebb csúszott hozzám.

Alig fogtam fel, hogy Chanyeol hozzám nyúlt ott, szinte bebarangolta az egész testem a kezével, sőt a szájával is ő már szinte horkolt mellettem. Heves szívverésemet lecsillapítottam, kicsit kitakaróztam, hisz nekem állati melegem volt hála neki, majd egy pillangó csókot nyomtam ajkaira, és lehunyt szemekkel „jó éjt”-et kívántam. Viszont arra nem számítottam, hogy a szemeim előtt árnyékba burkolva saját magunkat fogom látni, ahogy Chanyeol merev tagomra fog, összegyűjti nyálát, és óvatosan engedi rám, míg én felnyögve hajába kapok és erőszakosan nyomom fejét ágyékomhoz.

   Mondanom sem kell, hatalmas merevedéssel, és a saját izzadságomba fürödve keltem hajnali négy tájékában. 

Lépésről-Lépésre [3]

’baekhyunee’

   Szerintem sietnünk… Lehet nem állok erre készen.

  Én már végeztem, remélem jól fog sikerülni a zongoravizsgád, aztán pedig siess,

   mert tegnap óta itt van a bubu és a csoki is. Még a végén megromlik.

’real__pcy’

  ~Egy hivatkozást küldött neked.~

’baekhyunee’

  Én meg a pasid vagyok és nem mentem el.

  Ne haragudj, de ha jó minősítést kapsz, megünnepeljük…

  Valahogy ._.

’real__pcy’

  Fél négyre ott vagyok!

Hiába tudtam, hogy Chanyeolnak azon a pénteken vizsgája volt én nem mentem el meglátogatni a sulijába, miközben Sehun és Jongdae ott voltak, már csak én hiányoztam arról a képről, így úgy gondoltam megérdemel Chan a darabja előtt legalább annyit, hogy tudja minden rendben velem, és már várom őt.

’baekhyunee’

 ~Egy hivatkozást küldtél neki: real__pcy. ~

   Ne haragudj rám. Anyáék vacsorázni mennek, aztán Busanba.

   Egyedül leszünk, de ez nem jelent semmi olyat!

   Remélem nem lesz baj, ha még vacsit is csinálnunk kell.

    Pár perccel később ismét írtam neki.

’baekhyunee’

   Izgulok érted Chanyeol. Szeretlek!

 Aztán csak vergődtem az ágyamban, és azon gondolkoztam Chanyeol mit csinálhat épp. Bár biztos voltam benne, hogy fejben épp a darabot játssza, vagy a zongora előtt ülve nyomkodja a billentyűket.

  Hangosan kifújtam a levegőmet, és kicsoszogtam a konyhába, hogy valami ehető után nézzek, persze a tegnapi bevásárlásom jól jött, hisz anya este főzött egy kis tésztát, így arra rá kellett melegíteni, vagy amilyen konyhatündér az én párom ki talál valamit. Kivettem a hűtőből egy üveg hideg sört, és visszasétálva a szobámba lassan iszogatva a keserű italom kezdtem el pakolni. Ahogy belekortyoltam, már nem voltam éhes. Bár már nem volt annyira meleg, mint a nyáron, kinyitottam az ablakot, és levetettem a pólómat is. Talán a tácikálásom miatt, de az is lehet, hogy a csekély alkohol miatt melegedtem ki, átmentem anyuék szobájába és az éjjeliszekrény fiókjait átnéztem. Nem készültem semmi pajzánkodásra Chanyeollal, de ha egyszer –talán egy hónap múlva- eljutunk oda, szükségünk lesz pár dologra. Például óvszerre, és síkosítóra, esetleg valami krémre, viszont csak gumit találtam, így azt lengetve az ujjaim között –némi levegőt legyezve magamra vele- mentem át a saját birodalmamba, és a legfelső fiókba dobtam a telefontöltő, fülhallgató, szemüveg és egyéb csecse-becsék közé.

    Nem észleltem az időt, viszont már a harmadik sörös dobozt dobtam ki a kukába, egy szál bokszerben feszítettem, és az egész lakásban hangosan ordított az I Got a Boy az SNSD-től. A nappaliba lépdeltem, kissé ingatagon, majd a hófehér szőnyeget arrébb rugdosva kezdtem el táncolni a koreográfiát, de csak a refrént. Őszintén nem tudom mi ütött belém akkor, csak kihasználtam, hogy senki sem foglalkozik velem, szórakoztam kicsit. Viszont mikor megéreztem a forró tenyereket a derekamra simulni, miközben forró ajkak érintették nyakam kissé összerezzentem és megálltam.

     - Nem hittem volna, hogy erre érek ide – duruzsolta ezerszer mélyebb hangon fülembe szavait, míg én remegve álltam egyhelyben, és a kispolcon lévő DVD-s dobozokat figyeltem. – Tetszett folytathatod, esetleg egy öl táncot is elfogadok – kezdett el ujjaival oldalamon szaladgálni. Bőröm eleve forró volt, de most éreztem, ahogy a vérem száguld az ereimben, és egyáltalán nem jó irányba. Apró sóhajt engedtem ki remegő ajkaim közül, és ujjaira fogtam. Megfordultam ölelésében, és kezeimet azonnal a nyakába simítottam. Eldobtam a gátlásaimat, nem érdekelt semmi csak az, hogy az engem akaró pasimmal legyek. Felpipiskedve hozzá nyomtam ajkaim az övére, és egyből átvezettem hozzá nyelvemet.

     Annyira szokatlan volt, ahogy bőre az enyémhez ért, érezni nyálának ízét nálam, miközben keze folyamatosan gerincem mentén mozgott. Remegni kezdtem karjaiban, és egy apró sóhajt engedtem el, óvatosan harapott alsó ajkamba, én pedig kicsit bepánikoltam. Nem akartam semmi butaságot csinálni Chanyeollal, még úgy sem, hogy én ittam.

    - Megittam három sört – motyogtam ajkaira lehunyt szemekkel, hangosan zihálva. Számon csak úgy kapkodtam levegőt a több mint ötpercnyi smárolás után.

    - Én meg jelesre vizsgáztam – mosolygott. Büszke voltam rá, mint mindig, ezerszer érdekesebb nálam, én itthon punnyadok, nem csinálok semmit soha, míg ő zongorázik, dobol, kosarazik, sőt még zenét is szokott csinálni, és én? Azon kívül, hogy tanulok, és néha apa bevon az üzletbe nem csinálok semmit. – Azt mondtad megünnepeljük, ráadásul anyádék nincsenek itthon, egy szál bokszerben feszítesz előttem, semmi szégyenérzet nélkül. Szerintem nem annyira gáz, ha felizgulok a pasimra nem igaz? – vezette tenyerét fenekemre, mire egy kisebb nyögés hagyta el ajkaimat. Sohasem produkáltam még ilyen hangokat, ráadásul Chanyeol váltotta ki belőlem ezeket, de én nem voltam teljesen észnél. Zavart az a kevés alkohol, amit megittam, mert bár nem voltam taj részeg, kissé forgott velem minden, és sokkal felszabadultabb lettem, pedig ne szabadot volna.  Főleg nem ilyenkor, épp próbáljuk a kapcsolatunkat fentebb emelni azon a bizonyos létrán és meg ittam, és eldobom a gátlásaimat, pont most!

     -Nem szabad semmit sem, amit épp fejjel sem csinálnék meg – markoltam nyakánál az ingjét – Szóval elmondom, mit csinálnék meg épp ésszel, te pedig, ha nagyon szeretnéd, megteheted – simítottam ujjaim nyakára, hogy arrébb húzhassam a gallérját, és égő ajkaimat bőrére nyomjam.

  – Először is… Óvatosan szeretnék veled csókolózni, nem akarok túl szenvedélyes lenni, kigombolnám az ingedet, egyesével hogy húzzam az agyad, utána lassan ülnék a csípődre, ráhajolva a bőrödre kényeztetnélek, míg te a csípőmet markolásznád, és szép hangokat hallatnál. Ezt akarom Chanyeol. Most! – simítottam le a zakóját a földre, mire ő felszusszant, és a fenekem alá fogva tartott meg. Reflexszerűen karoltam át lábammal derekát, míg ujjaimat igényesen belőtt hajába vezettem, ajkaimmal végig pusziltam állkapcsának vonalát, és mikor végre ajkaihoz értem volna elengedett.

    Szinte visszapattantam az ágyról, de időm sem volt felfogni mi történik velem, Chanyeol úgy mászott rám, mint egy felidegesített tigris, akinek a szemében a vágy tüze ég. Testem mellett lévő kezemet óvatosan vezette ingjeinek gombjaihoz, mire én megremegtem, ismét. Utáltam a tényt, hogy végre felengedtem egy kicsit az alkoholnak köszönhetően, erre visszatér a nyuszi énem.

  -Ne játssz velem, kérlek – támaszkodott meg fejem mellett, és ajkaimra hajolva óvatosan kezdte el szopogatni az alsót. Lábaim közé nyúlt egyik kezével, és kissé erőszakosan nyitotta szét lábaimat, hogy aztán közéjük simulva megmutassa izgalmának kézzel fogható jelét.

   -Chanyeol-ah… - suttogtam szinte a szájába, majd lassan kezdtem el kigombolni ingjét, hogy aztán a legvégén a nyelvemet átvezessem szájába és lesimítsam róla a fehér anyagot.

   -Csss, csak kérlek… maradj csendben, nem bántalak – nyelt egy nagyot, majd elszakadva tőlem indult el a mellkasom felé. Hevesen kapkodtam a levegőt kiszáradt ajkaimat egyre gyakrabban nyaltam meg, ujjaimmal a paplant markoltam. Ahogy párom ajkai hozzáértek mellkasomon húzódó, forró bőrömhöz fel-felsóhajtottam, e próbáltam csendben maradni, mert arra kért.

   -Oh baby… nem hiszem el – nyalta végig teljesen megkeményedett bimbómat, mire a hátam kissé ívbe feszült, és egy nagyobb nyögés hagyta el ajkaimat. Alhasamban éreztem a bizsergést, a bokszerem oly’ annyira szorított már, hogy legszívesebben lekaptam volna magamról, de nem tehettem. Vállába martam, és próbáltam magamhoz felhúzni, hogy végre újra érezzem ajkait az enyémen, de nem értett a szóból, csak továbbra is nyelvével körözött rajtam, én pedig hangosan szuszogtam felette, lehunyt szemekkel, eltátott szájjal.

   - Szeretlek, nagyon Baekhyun – hajolt fel ajkaimhoz, mire én úgy tapadtam rá, mintha minimum ő lett volna a levegő számomra. Hátára simítottam kezem, míg lábaimat a derekára kulcsoltam, és nyelvemmel folyamatosan az övét cirógattam. Apró nyál csík húzódott közöttünk, ahogy elvált egy kisebb cuppanással. Szemeimet kinyitva egy boldog Chanyeollal találtam magam szemben, aki kipirulva temette fejét a nyakamba, míg fentebb csúszott rajtam. Értékeltem, hogy nem ment tovább, bőven elég volt ennyi nekünk, ráadásul úgy éreztem nem csak egy fokot léptünk akkor. Alig múlt öt óra, de mindketten hangosan szuszogva aludtunk az ágyamon, miközben a házban zene szólt. 

Lépésről-Lépésre [2]

’real__pcy’

 Miért nem engedted meg, hogy használjam a nyelvem?

Tényleg nem olyan rossz ám, mint gondolod.

’baekhyunee’

  Mert nem sietünk sehova. Majd ma meglátjuk, mit csinálunk.

  Tényleg ne haragudj, amiért nem tudok csak úgy felengedni.

’real__pcy’

  Nincs baj Baek, csak már nem tudom magam sokáig tartani.

  Letámadni pedig nem akarlak. Barangolhatok majd a testeden?

’baekhyunee’

   Muszáj ezt itt megbeszélni? Mindenki engem les a boltban.

   A telefonomon pötyögök, miközben olyan az arcom, mint egy paradicsom.

’real__pcy’

   Még mindig jobb, mint egy merevedéssel kelni, mert azt álmodta az ember, hogy a pasiját épp szájjal elégíti ki. kkkk

’baekhyunee’

  

   Szia! ._.

’real__pcy’

   Jaj baby, ne haragudj :( ♥

        Olyannyira melegem lett, hogy le kellett vennem az ingem, pedig nem volt túl jó idő szeptember közepén. Csak gyorsan bedobáltam a kosaramba azokat az élelmiszereket, amikre otthon egy ebédhez szükség volt, majd mentem is fizetni. Chanyeol ismét túl sok mindent mondott, -illetve írt- és nekem gyors volt. Megbeszéltünk valamit, de ő képtelen tartani magát, én pedig olyan vagyok, mint egy jégtömb, aki hiába érzi a forró napsugarakat, képtelen olvadásnak indulni.  

         Hiába szerettem őt, nem tudtam engedni neki, hogy letapizzon, vagy csak úgy ledugja a nyelvét a torkomon.  Jó tényleg biztos sokkal felemelőbb érzés, mintha csak mozgatnánk az ajkainkat, de egyelőre meg kell szoknom azt, hogy balra-jobbra fordítgatom a fejem, miközben mozgatom a számat, erősen kapaszkodom a nyakába és úgy húzom magamhoz. Annyira összetett ez az egész művelet, nem tudok egyszerre mindenre figyelni, és félek attól, hogy elrontom, aminek a következménye vagy az lesz, hogy kinevet, vagy kiábrándul belőlem, mert a szerencsétlen még csókolózni sem tud.

         Haza érve fáradtan rogytam le a kanapéra, és csak lehunyt szemekkel pihentem egy kicsit. Nem gondoltam semmire, de aztán eszembe jutott Chanyeol üzenete, miszerint azt álmodta, hogy épp… nos igen. El sem tudnám képzelni, hogy meztelen legyek előtte, nemhogy még rám fogjon ott, vagy hozzá érjen a szájával! Úristen! Nem gondolhatok ilyen mocskos dolgokra, nem szabad! Ez már bűn, ő meg még megírja nekem, hogy lehet valaki ilyen perverz? Ráadásul ő a pasim!

      Miután egy hatalmasat csaptam a homlokomra felpattantam a kanapéról, és az előbbi gondolataim miatt vörösen csoszogtam a konyhába, hogy elpakoljam a megvett dolgokat, utána pedig a szobámba menjek, és elővegyem a tanulnivalómat.  Sajnos alig vagyok tizenkilenc éves, tehát még elég rendesen az iskolapadot koptatom a fenekemmel. Így nem volt más teendőm, mint tanulni. Elég jónak mondanám magam, hisz a matekot és a történelmet leszámítva mindenből ötös vagyok. Másnapra nem nagyon tanultam, mert péntekenként laza óráim voltak, és alig volt hat, szóval már egyre itthon voltam. Chanyeollal nem egy suliba jártunk, ráadásul ő zene suliba járt, míg én egyszerű gimibe.

            Egy gyors kémia házit lekörmöltem, illetve meg próbáltam valamit összehozni matekból, de hamar elegem lett, így inkább csak elpakoltam a könyveimet, és az ágyamba fekve kezembe kaptam a telefonom. Nem sok minden történt, így megnyitottam a beszélgetésünket Chanyeollal, és próbáltam valahogy összefoglalni neki a tényeket.

 ’baekhyunee’

    Ha végeztél a sulival, ami ha jól tudom, tizenkét perc múlva meg lesz, nem jössz át, mint a múltkor?

    Léphetünk egyet, azt hiszem… Ne egyből arra gondolj, hogy ledugod a nyelvedet a torkomon!

    Majd… majd még kitalálom hogyan lépünk.

      Nagy taps nekem! Byun Baekhyun legalább próbálkozott. Inkább letettem a készüléket a kezemből, és a plafonra meredve gondolkoztam el mi is zajlott le bennem, mikor Chanyeollal csókolóztam. Jó volt-e? Persze, hogy jó, élveztem minden pillanatot, szinte égtünk mind a ketten, de kicsit féltem, hogy erőszakosan majd megharapja az alsó ajkam, vagy megszopogatja. Biztos kiakadtam volna. Elindított-e bennem valamit? Sajnos igen. Vagyis nem sajnos, hisz ez jó, legalább tudom, hogy úgy is szeretnék együtt lenni vele. A tudatalattim igen is kívánja már őt, már csak engednem kéne, hogy megtörténjen minden, és ne görcsöljek rá a dolgokra, de ez eddig még nem jött össze.

         Párom üzenete szakított ki a gondolataimból, persze elérte, hogy idegesen csapjam le a telefont az ágyra, és paradicsom fejem a párnába nyomva hangosan szuszogjak.

 ’real__pcy’

       Készen állsz arra, hogy végig tapogassalak illetlen helyeken? UwU vagy, neee… tudom már! Nem akarsz csókolózni, de lesimogathatom rólad a ruhákat? Persze, hogy átmegyek, legalább látlak ruha nélkül ;)

’baekhyunee’

 Be ne tedd a lábad a lakásba, mert kirugdoslak.

’real__pcy’

     Rendben, negyed óra, és ott vagyok! >-<

       Nem volt vicces. Egyáltalán nem mosolyodtam el, helyette inkább remegni kezdtem, és próbáltam magam lehűteni, hisz már ennyitől elöntött a forróság, hogy ilyeneket irkált, el sem akartam hinni, hogy húsz perccel később tényleg nyílt az ajtó, és Chanyeol lépett be rajta, ráadásul egy kis szatyorral a kezében.

         - Tudom, hogy azt írtad ne jöjjek be, de… Meglepetés! – huppant le mellém az ágyba, én pedig elhúzódtam tőle. Megcsapott az illata, és egy kis hideget is hozott magával. Közelebb húzódott hozzám, és átölelve nyomta ajkait a nyakamra. Furcsán éreztem magam, viszont nem zakatolt úgy a szívem, helyette sípolni kezdett a fülem, és bucskázott egyet a gyomrom, meg persze végig cikázott a gerincemen a jó érzés, ahogy jéghideg ajka, felforrósodott bőrömhöz ért.

         Annyira fura és kellemes volt, hogy felsóhajtottam, körmeimet pedig a paplanba mélyesztettem. Nehezen emelkedett a mellkasom, de a levegőt normálisan vettem. Eltátott szájjal próbáltam valamit kinyögni, de Chanyeol túl merész volt így bennem rekedt a szó. Éreztem ajkait, ahogy egyre jobban forrósodnak, nyelvét óvatosan húzta végig dudorodó eremen, majd fogait belemélyesztette bőrömbe. Nem tehettem róla, de bizseregni kezdtem ott ahol csak hozzám ért, ráadásul mintha nem is én lettem volna felnyögtem az érzésre.

         - Látod, hogy élvezed baby? – duruzsolta teljesen a fülembe, mire kipattantak a szemeim, és ijedten löktem el a közelemből.  Kezeimet magam előtt tartottam, hogy nem tudjon közelebb jönni, de azok remegni kezdtek, majd inkább leengedtem őket, így Chan combjára estek. Számon kapkodtam az éltető oxigént, és próbáltam nem felgyulladni.

          - Remélem most nem fogsz elkezdeni félni tőlem! Nem bántalak, élvezted. Ugye élvezted? Ha azt mondod nem, nyugodtan megüthetsz, vagy küldj haza. Tudod mit, nem kell haza küldeni, megyek magamtól. Tessék, ezt itt hagyom neked, csoki van benne, meg buborékos tea. – Először megrémülve kezdte, de végül inkább feladta, kezembe nyomta a kis szatyrot, és felpattant mellőlem. Nem akartam, hogy elmenjen, egyszerűen csak lesokkolt az, amit éreztem, a forróság, a saját vérem száguldása rossz irányba. Nem tudtam irányítani.

        - Ha elmész, megöllek – kiáltottam utána, és felkelve markoltam ágyékomra, hogy ne legyen annyira feltűnő. – Gyere vissza, legyél már férfi – tettem a fiókos komódomra a teákat és a csokoládét is, majd kisétáltam a szobámból a nappaliba, ahol egy hajat túró Chanyeol várt rám. Ahogy megláttam rájöttem mennyire komolyan gondolja ezt az egészet. Tényleg képes lépésenként haladni, nem elsietni, rávezetni engem az útra és persze nem elüldözni maga mellől.

        - Élveztem Chanyeol, nincs baj, egyszerűen csak annyi mindent éreztem hírtelen, hogy lesokkoltam és megijedtem a saját testem reakciójától – ültem le mellé, majd a lábaimat az övére pakoltam. Vállára hajtottam a fejem, míg ujjaimat az arcára simítottam. Eddig nem éreztem a zakatoló szívem, de most sajnos felkúszott a nyelőcsövembe, hisz én kezdeményeztem.

          Chanyeol szemeit lassan rám emelte. Csillogtak, viszont a megbánást láttam bennük, enyhe köddel megfűszerezve. Kiengedte bent tartott, elhasznált levegőjét, majd átölelve derekamat húzott magához közelebb. Nyelt egy nagyot, benedvesítette vastag és puha párnáit, lehunyta a szemeit és rá hajolt az enyémekre. Azonnal becsuktam a szemeimet én is, mert tudtam, hogy erre van szükségem nekem is, a közelségére, rá, csak én nem tudtam így kimutatni, hisz majd’ meghaltam, annyira féltem mindentől. A saját érzéseimtől is nemhogy ezektől, amiket akkor próbált meg nekem bemutatni. A szerelmemet is nehéz volt elfogadni felé, erre még a vágyaimat, és az élvezetet is meg kell mutatnom neki? Elvégre magasabb szintre kell emelni a kapcsolatunkat, nem ragadhatunk le.

     Belefeledkeztem a puszinkba és csak akkor ébredtem fel, mikor megéreztem párom nyelvét alsó ajkamon végig siklani. Egy reszketeg sóhaj csúszott kis belőlem, éreztem, ahogy alhasam bizseregni kezd, ami borzalmasan kínos tény volt, ráadásul a nadrágom is kezdett szűkülni. Kissé elvesztettem a testem felett az uralmat, így gondolkozás nélkül simítottam Chanyeol tarkójára, hogy közelebb csúszva hozzá nagyobbra nyissam a szám, és óvatosan nyújtsam ki a nyelvem. Éreztem szívének heves ütemét, ahogy az enyémmel ellentétesen ver, és a gyorsan emelkedő mellkasát. Orrán kapkodta a levegőt, ahogy én is, majd ő is becsatlakozva hozzám érintette nyelvét az enyémhez. Nem akartam elhinni, mikor kinyitottam a szemem, hogy teljesen kipirulva és kissé leizzadva fogom látni Őt, egy egyszerű nyelves csóktól. Viszont eszembe jutott mit írtam neki, így azonnal ellöktem magamtól, de olyan erővel, hogy fenekem a szőnyegen talált magának helyet.

      

          Lemondóan sóhajtott, majd nyelt egyet és megtörölte a homlokát. Lehunyt szemeit óvatosan nyitotta fel, és kezeivel azonnal az ágyékára simított. Nem csak nekem volt szűk a bokszerem!

          - Azt mondtam nem dughatod le a nyelved, de te megtetted – ujjaimat ajkaimra simítottam, és ábrándosan pillantottam az előttem lévő hófehér ajtóra, mintha párom épp ott állna. Mondjuk állt ő, csak épp rossz helyen. Baekhyun mocskos vagy, nem gondolhatsz ilyeneket!

          - Kikérem magamnak, én csak végig húztam őket azon a vékony ajkaidon, te vesztél el és nyújtottad át hozzám, én csak viszonoztam. – Annyira magyarázott és affektált, hogy muszáj voltam elmosolyodni rajta. Aranyos volt, ahogy próbálta magát kimagyarázni ebből az egészből, mikor én magam is tudtam, hogy én kezdtem. Ő nem bűnös.  – De… élvezted? – hajolt előre, és kissé félve húzta el oldalra a száját.

          - Menj haza, holnap pedig megengedem, hogy itt aludj. Köszönöm, hogy léptél velem!