Lépésről-Lépésre [6]

Egy hete nem beszéltem Chanyeollal, egyszerűen nem akartam, hogy sajnáljon, magyarázkodjon, vagy olyan lépést tegyen, ami csak ront a helyzeten. Féltem mindentől, tőle, az érintésektől, a szerelmemtől.

  Már a harmadik nap, hogy remegve, sírva és párom nevét kántálva riadok fel az éjszaka közepét képtelen vagyok megemberelni magam, egyszerűen félek tőle, de annyira hiányzott, hogy nem lehetett elmondani.

  Péntek este remegve léptem ki a szobámból, és a kanapéra feküdtem, rázott a hideg, szemeim majd' leragadtak, fáradt voltam, de nem sikerült elaludnom.

Azon a héten nem mentem iskolába, hánytam, néha lázas lettem, aztán csak a mellkasom szorított, a szívem fájt, amiért szenvedtetem magam és Chanyeolt is.

 Az instám tele volt vele, irkált ezerszer bocsánatot kért, amiért elsiette a dolgot, magát hibáztatta pedig én tehettem róla. Minden az én rohadt hibám volt, amiért képtelen voltam túl lépni a félelmeimen, tudtam, hogy nem bántott volna, én mégis úgy húzódtam el tőle akkor szombat reggel, mintha minimum anyagyilkos lett volna.

   Elfordulva tőle csak elsuttogtam neki, hogy menjen el, aznap nem sírtam. Viszont utána igen, nem is keveset, borzalmasan festettem.

'oohsehun'

 Baekhyun, azt üzeni a pasid, hogy sajnálja, és ne haragudj rá! :/

'baekhyunee'

  Nem haragszom rá, csak a saját démonjaimmal küzdök.

  Sehun, szeretem őt, de nem tudok vele lépést tartani.

  Szeretnék vele végre együtt lenni, kielégíteni a beteges, perverz vágyait, de nem megy.

'oohsehun'

 Haver, kapcsolj ki. Szard le mit érzel, csak engedd neki, hogy irányítson téged.

  Hidd el, élvezni fogod. ;)

'baekhyunee'

 Veled van? Ugye nem csinált marhaságot? Minden oké vele?

 Nem válaszoltam neki, remélem a cigizésnél többet nem csinált.

'oohsehun'

 Nyugi van. Hallod miért zárkóztál el előle?

 Nektek szükségetek van egymásra.

 Ha most elküldöm, hozzád felengedsz?

'baekhyunee'

 Sehun nekem ez nem ilyen könnyű.

 Rohadtul félek, remegek, zakatol a szívem és a hányinger kerülget a gombóctól,

 ami a torkomba kúszik.

 Mi van, ha soha nem fogom tudni kielégíteni?

'oohsehun'

 Omo... Baekhyun, te hülye vagy.

 Fél kettőre ott van.

 'baekhyunee'

  NE KÜLD IDE! FÉLEK! :’(

'oohsehun'

  Engeszteld ki! :D ❤

Nem írtam neki vissza, helyette letettem a telefonom, és azonnal a fürdőbe igyekeztem, hogy egy gyors zuhanyt vegyek. Megmostam a hajam is, majd felvettem egy egyszerű fehér, lenge inget, remegő gyomorral ültem le a kanapéra és a kopogó esőcseppeket hallgattam.

  Egy héttel később talán már leülepedett annyira a félelmem, hogy sikerüljön valamit kezdenem vele? Ha ideállít részegen, vagy fáradtan akkor csak kicsókolom belőle a szuszt és befogom macinak.

  Nem érzékeltem az időt, viszont izgatottan pattantam fel, és szinte szaladtam a telefonhoz, hogy meghalljam hangját. Izgatott lettem, annak ellenére, hogy ellenkeztem Sehunnal. Szükségem volt már Chanyeolra, mindenére, akartam őt, mégis lehetetlennek éreztem magam.

 - A szerencsétlen, sokat akaró pasid az. Ha még annak tartasz. - Hallottam a hangján mennyire szarul esett neki ez az egész. Enyhén elérzékenyülve nyomtam meg a gombot, és vártam, hogy felliftezzen a tizenkettedikre.

 A zuhany jót tett, nem éreztem magam rosszul, minden eddigi negatívum kiveszett belőlem, izgatottan toporogtam az ajtó előtt, hogy hiányolt párom karjaiba vessem magam.

 'real__pcy' 

  Itt állok az ajtó előtt, de nem merek bekopogni. Tényleg sajnálom, és ha nem akarsz tőlem már semmit megértem. Sehun rángatott el ide, de én nem akartam jönni, mert tudom, hogy haragszol rám.

 

 Elolvasva az üzenetét halvány mosollyal az ajkaimon caplattam az ajtó elé, hogy aztán nagy hévvel nyissam ki az ajtót. Egy pillanatra megtorpantam, hisz fel kellett mérnem őt.

 Haja megváltozott, apró szőke tincsekkel díszítette őket és az eső miatt kissé begöndörödött neki. Fekete bőr kabátjából csavarni lehetett volna a vizet, szemeiben megcsillantak a könnyei.

    Akkor tudatosult bennem mennyire fontos vagyok neki! Zakatoló szívvel, ragadtam meg gallérját, hogy magamhoz rántva tapadjak édes, kissé mentolos ajkaira. Tudtam, valahogy éreztem, hogy most kell lépnünk egy hatalmasat, vagy soha nem haladunk sehova.

  - Hiányoztál - simította kezét bokszerrel takart fenekemre, mire én felnyögve váltam el tőle.

  - Utálom magam, amiért szenvedtettem magunkat. Sajnálom, amiért képtelen voltam lefeküdni veled - csúsztattam ujjaim vizes hajába, majd egy lágy mosollyal az arcomon simítottam el szeméből a haját.

  - Nem ezen van a hangsúly Baekhyun. Nem akarok veled szexelni, ha te nem vagy kész - engedett el, majd bezárta a bejáratit, letette a kabátját, illetve a cipőjét is, majd lassan a szobámba csoszogott.

 Hatalmas mosollyal az arcomon kapcsolgattam le villanyokat, és utána sétáltam, csak becsuktam a szobaajtót is, és az ágyon ülő kissé még csapzott Chanyeol ölébe ültem, akárcsak egy hete.

 - Álmos vagy kicsim? - simított derekamra. Bepánikoltam, éreztem testemben szétáramlani a félelmet enyhe vággyal megfűszerezve. Remegve fújtam ki a levegőmet, mire ő elkapta a kezét és inkább megtámaszkodott a háta mögött

  - Nem nyúlok hozzád, ha nem szeretnéd - rázta meg fejét, majd szemeit szabadon hagyott nyakamon és kulcscsontomon legeltette.

 

  Továbbra is remegve nyúltam lassan felsőjének aljához, hogy óvatosan felhúzva juttassam be ujjam felforrósodott bőréhez, lágy mosollyal az arcomon nyomtam le vállainál, míg ő nagy sóhajjal adta be nekem a derekát. Talán úgy gondolta az lesz a legjobb, ha ő nem ér hozzám, és békén hagy, hogy azt csináljam, ami jól esik nekem, amire felkészültem.

   Ajkait ostromoltam, nem engedtem, hogy elszakadjon tőlem, hiányzott, szerettem, és nem akartam elengedni őt. Körmeimet mélyen vájtam bőrébe, mire elmorogta magát, és erőszakosan rántotta el fejét. Égtem a vágytól, hogy ismét léphessek vele, mint egy héttel előtte, szerettem volna, ha hozzáérhetek az ajkaimmal, ha közre foghatnám bőrét.

   - Miért bántasz? – szuszogott hangosan, majd kezeit a feje fölé tette, és összefogta őket, hogy még véletlen se nyúljon hozzám, pedig én akartam azt is, hogy ő érintsen meg. Lassan húzza végig ujjait az oldalamon, vagy lassan csúsztassa végig gerincemen kezét, hogy aztán a fenekemre simítson. Bár remegtem felette, féltem és a gombóc továbbra is helyet foglalt a torkomban, fejben már eldöntöttem mit akarok.

   - Nem bántalak. Próbálom kifejezni mennyire hiányoztál, és mennyire szeretlek – ráztam meg fejem felette támaszkodva, majd fentebb csúszva ölén, lassan simultam hozzá ágyékához, mire kitágult szemekkel figyelt engem – Szeretlek Chanyeol – hunytam le a szemeimet, ahogy megéreztem kezeit csípőmön, majd ajkait az enyémen.

    Nem kellett sokáig győzködni, azonnal maga alá gyűrt, és lekapta rólam a felsőm, hogy ismét egyetlen bokszerben lásson maga alatt. Remegtem, féltem a fájdalomtól, attól, hogy Chanyeolnak csak erre kellenék. Nem akartam, hogy kihasználjon, nem akartam csak azért lefeküdni vele, mert muszáj, ki akartam élvezni a helyzetet, ahogy ajkaival bőrömet szívogatja, majd kezeivel lassan simít végig alhasamon. Testem lángolt alatta, és már kezdtem egyre merevebb lenni, de a gondolataim csak a szenvedés körül forgott, hogy el fog hagyni, ha most hagyom magam.

   - Nem akarom még jobban elrontani Baekhyun. Szeretlek, szeretnék végre veled lenni, de te remegsz, érzem a félelmet rajtad, és nem akarlak belelökni egy érzelmi szakadékba. Itt leszek melletted akkor is, ha majd csak fél év múlva engeded ezt az egészet. Tudom, hogy félsz, vigyázok rád, eddig is azt tettem, sosem erőlködtem, kitartottam melletted, mert érzem azt a valamit, nélküled…

     Annyira meghatódtam szavain, hogy nem is engedtem neki, hogy befejezze, nem akartam még azt is hallani tőle, hogy nélkülem nem akar élni, vagy ilyenek. Fülig szerelmes volt belém, én is belé, mégsem sikerült teljesen feloldódnom mellette, nem maradhattam örökre egy félénk nyúl, aki a puszikon és egy-egy elvétett érintésen él. Tizenkilenc évesen igen is rá kellett lépnem a szexuális életem útjára!

    Két tenyérrel tartottam közel arcát hozzám, hogy nyelvemmel az övét simogassam, nehezen emelkedő mellkassal kapkodtam a levegőt az orromon, míg Chanyeol keze a csípőmre vándorolt, és ajkaim közé morgott. Érezte merev péniszemet, ahogy a bokszeremhez nyomódik, kiváltotta belőlem ezt. Forró voltam, akár a tűz és csak még forróbb és érzéssel telibb akartam lenni.

    Hangos cuppanással vált el tőlem, majd ajkait lassan nyomta bőrömhöz. Nyakamon elidőzött egy kicsit, míg én tátott szájjal némán nyögtem alatta, nyelvével óvatosan piszkálta hevesen lüktető eremet, majd nagyra nyitotta száját, párnáival közre fogta bőrömet, és egy jól irányzott szívással egy mély nyögést váltott ki belőlem. Ujjaimat hajába csúsztattam, hogy néha megmarkolva tincseit bíztassam még több nyalakodásra bőrömön.

  - Akarlak Chanyeol! Most – éreztem, ahogy pulzálni kezdtem alul már csak attól is, hogy ő ragyogó mosollyal csókolt meg, és akasztotta ujját bokszerembe, hogy lehúzva rólam forró tenyerével rám markoljon.