Lépésről-Lépésre [3]

’baekhyunee’

   Szerintem sietnünk… Lehet nem állok erre készen.

  Én már végeztem, remélem jól fog sikerülni a zongoravizsgád, aztán pedig siess,

   mert tegnap óta itt van a bubu és a csoki is. Még a végén megromlik.

’real__pcy’

  ~Egy hivatkozást küldött neked.~

’baekhyunee’

  Én meg a pasid vagyok és nem mentem el.

  Ne haragudj, de ha jó minősítést kapsz, megünnepeljük…

  Valahogy ._.

’real__pcy’

  Fél négyre ott vagyok!

Hiába tudtam, hogy Chanyeolnak azon a pénteken vizsgája volt én nem mentem el meglátogatni a sulijába, miközben Sehun és Jongdae ott voltak, már csak én hiányoztam arról a képről, így úgy gondoltam megérdemel Chan a darabja előtt legalább annyit, hogy tudja minden rendben velem, és már várom őt.

’baekhyunee’

 ~Egy hivatkozást küldtél neki: real__pcy. ~

   Ne haragudj rám. Anyáék vacsorázni mennek, aztán Busanba.

   Egyedül leszünk, de ez nem jelent semmi olyat!

   Remélem nem lesz baj, ha még vacsit is csinálnunk kell.

    Pár perccel később ismét írtam neki.

’baekhyunee’

   Izgulok érted Chanyeol. Szeretlek!

 Aztán csak vergődtem az ágyamban, és azon gondolkoztam Chanyeol mit csinálhat épp. Bár biztos voltam benne, hogy fejben épp a darabot játssza, vagy a zongora előtt ülve nyomkodja a billentyűket.

  Hangosan kifújtam a levegőmet, és kicsoszogtam a konyhába, hogy valami ehető után nézzek, persze a tegnapi bevásárlásom jól jött, hisz anya este főzött egy kis tésztát, így arra rá kellett melegíteni, vagy amilyen konyhatündér az én párom ki talál valamit. Kivettem a hűtőből egy üveg hideg sört, és visszasétálva a szobámba lassan iszogatva a keserű italom kezdtem el pakolni. Ahogy belekortyoltam, már nem voltam éhes. Bár már nem volt annyira meleg, mint a nyáron, kinyitottam az ablakot, és levetettem a pólómat is. Talán a tácikálásom miatt, de az is lehet, hogy a csekély alkohol miatt melegedtem ki, átmentem anyuék szobájába és az éjjeliszekrény fiókjait átnéztem. Nem készültem semmi pajzánkodásra Chanyeollal, de ha egyszer –talán egy hónap múlva- eljutunk oda, szükségünk lesz pár dologra. Például óvszerre, és síkosítóra, esetleg valami krémre, viszont csak gumit találtam, így azt lengetve az ujjaim között –némi levegőt legyezve magamra vele- mentem át a saját birodalmamba, és a legfelső fiókba dobtam a telefontöltő, fülhallgató, szemüveg és egyéb csecse-becsék közé.

    Nem észleltem az időt, viszont már a harmadik sörös dobozt dobtam ki a kukába, egy szál bokszerben feszítettem, és az egész lakásban hangosan ordított az I Got a Boy az SNSD-től. A nappaliba lépdeltem, kissé ingatagon, majd a hófehér szőnyeget arrébb rugdosva kezdtem el táncolni a koreográfiát, de csak a refrént. Őszintén nem tudom mi ütött belém akkor, csak kihasználtam, hogy senki sem foglalkozik velem, szórakoztam kicsit. Viszont mikor megéreztem a forró tenyereket a derekamra simulni, miközben forró ajkak érintették nyakam kissé összerezzentem és megálltam.

     - Nem hittem volna, hogy erre érek ide – duruzsolta ezerszer mélyebb hangon fülembe szavait, míg én remegve álltam egyhelyben, és a kispolcon lévő DVD-s dobozokat figyeltem. – Tetszett folytathatod, esetleg egy öl táncot is elfogadok – kezdett el ujjaival oldalamon szaladgálni. Bőröm eleve forró volt, de most éreztem, ahogy a vérem száguld az ereimben, és egyáltalán nem jó irányba. Apró sóhajt engedtem ki remegő ajkaim közül, és ujjaira fogtam. Megfordultam ölelésében, és kezeimet azonnal a nyakába simítottam. Eldobtam a gátlásaimat, nem érdekelt semmi csak az, hogy az engem akaró pasimmal legyek. Felpipiskedve hozzá nyomtam ajkaim az övére, és egyből átvezettem hozzá nyelvemet.

     Annyira szokatlan volt, ahogy bőre az enyémhez ért, érezni nyálának ízét nálam, miközben keze folyamatosan gerincem mentén mozgott. Remegni kezdtem karjaiban, és egy apró sóhajt engedtem el, óvatosan harapott alsó ajkamba, én pedig kicsit bepánikoltam. Nem akartam semmi butaságot csinálni Chanyeollal, még úgy sem, hogy én ittam.

    - Megittam három sört – motyogtam ajkaira lehunyt szemekkel, hangosan zihálva. Számon csak úgy kapkodtam levegőt a több mint ötpercnyi smárolás után.

    - Én meg jelesre vizsgáztam – mosolygott. Büszke voltam rá, mint mindig, ezerszer érdekesebb nálam, én itthon punnyadok, nem csinálok semmit soha, míg ő zongorázik, dobol, kosarazik, sőt még zenét is szokott csinálni, és én? Azon kívül, hogy tanulok, és néha apa bevon az üzletbe nem csinálok semmit. – Azt mondtad megünnepeljük, ráadásul anyádék nincsenek itthon, egy szál bokszerben feszítesz előttem, semmi szégyenérzet nélkül. Szerintem nem annyira gáz, ha felizgulok a pasimra nem igaz? – vezette tenyerét fenekemre, mire egy kisebb nyögés hagyta el ajkaimat. Sohasem produkáltam még ilyen hangokat, ráadásul Chanyeol váltotta ki belőlem ezeket, de én nem voltam teljesen észnél. Zavart az a kevés alkohol, amit megittam, mert bár nem voltam taj részeg, kissé forgott velem minden, és sokkal felszabadultabb lettem, pedig ne szabadot volna.  Főleg nem ilyenkor, épp próbáljuk a kapcsolatunkat fentebb emelni azon a bizonyos létrán és meg ittam, és eldobom a gátlásaimat, pont most!

     -Nem szabad semmit sem, amit épp fejjel sem csinálnék meg – markoltam nyakánál az ingjét – Szóval elmondom, mit csinálnék meg épp ésszel, te pedig, ha nagyon szeretnéd, megteheted – simítottam ujjaim nyakára, hogy arrébb húzhassam a gallérját, és égő ajkaimat bőrére nyomjam.

  – Először is… Óvatosan szeretnék veled csókolózni, nem akarok túl szenvedélyes lenni, kigombolnám az ingedet, egyesével hogy húzzam az agyad, utána lassan ülnék a csípődre, ráhajolva a bőrödre kényeztetnélek, míg te a csípőmet markolásznád, és szép hangokat hallatnál. Ezt akarom Chanyeol. Most! – simítottam le a zakóját a földre, mire ő felszusszant, és a fenekem alá fogva tartott meg. Reflexszerűen karoltam át lábammal derekát, míg ujjaimat igényesen belőtt hajába vezettem, ajkaimmal végig pusziltam állkapcsának vonalát, és mikor végre ajkaihoz értem volna elengedett.

    Szinte visszapattantam az ágyról, de időm sem volt felfogni mi történik velem, Chanyeol úgy mászott rám, mint egy felidegesített tigris, akinek a szemében a vágy tüze ég. Testem mellett lévő kezemet óvatosan vezette ingjeinek gombjaihoz, mire én megremegtem, ismét. Utáltam a tényt, hogy végre felengedtem egy kicsit az alkoholnak köszönhetően, erre visszatér a nyuszi énem.

  -Ne játssz velem, kérlek – támaszkodott meg fejem mellett, és ajkaimra hajolva óvatosan kezdte el szopogatni az alsót. Lábaim közé nyúlt egyik kezével, és kissé erőszakosan nyitotta szét lábaimat, hogy aztán közéjük simulva megmutassa izgalmának kézzel fogható jelét.

   -Chanyeol-ah… - suttogtam szinte a szájába, majd lassan kezdtem el kigombolni ingjét, hogy aztán a legvégén a nyelvemet átvezessem szájába és lesimítsam róla a fehér anyagot.

   -Csss, csak kérlek… maradj csendben, nem bántalak – nyelt egy nagyot, majd elszakadva tőlem indult el a mellkasom felé. Hevesen kapkodtam a levegőt kiszáradt ajkaimat egyre gyakrabban nyaltam meg, ujjaimmal a paplant markoltam. Ahogy párom ajkai hozzáértek mellkasomon húzódó, forró bőrömhöz fel-felsóhajtottam, e próbáltam csendben maradni, mert arra kért.

   -Oh baby… nem hiszem el – nyalta végig teljesen megkeményedett bimbómat, mire a hátam kissé ívbe feszült, és egy nagyobb nyögés hagyta el ajkaimat. Alhasamban éreztem a bizsergést, a bokszerem oly’ annyira szorított már, hogy legszívesebben lekaptam volna magamról, de nem tehettem. Vállába martam, és próbáltam magamhoz felhúzni, hogy végre újra érezzem ajkait az enyémen, de nem értett a szóból, csak továbbra is nyelvével körözött rajtam, én pedig hangosan szuszogtam felette, lehunyt szemekkel, eltátott szájjal.

   - Szeretlek, nagyon Baekhyun – hajolt fel ajkaimhoz, mire én úgy tapadtam rá, mintha minimum ő lett volna a levegő számomra. Hátára simítottam kezem, míg lábaimat a derekára kulcsoltam, és nyelvemmel folyamatosan az övét cirógattam. Apró nyál csík húzódott közöttünk, ahogy elvált egy kisebb cuppanással. Szemeimet kinyitva egy boldog Chanyeollal találtam magam szemben, aki kipirulva temette fejét a nyakamba, míg fentebb csúszott rajtam. Értékeltem, hogy nem ment tovább, bőven elég volt ennyi nekünk, ráadásul úgy éreztem nem csak egy fokot léptünk akkor. Alig múlt öt óra, de mindketten hangosan szuszogva aludtunk az ágyamon, miközben a házban zene szólt.